A Nyomozó Ügyészség szerint nem történt jogtalan hátrányokozás...
Volt nyomozóként nem voltak különösebb illúzióim. Ismerve a rendszert tartottam tőle, hogy a Nyomozó Ügyészségnek fontosabb a mundér becsülete, mint a törvényesség. Ettől függetlenül volt bennem egyfajta naív bizalom, ami azt sugallta, hogy azért fontosabbnak kéne lennie a törvényességnek, mint a mundér elvtelen védelmének.
Sajnos csalódnom kellett...
Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség, tisztelt Dr. O. István föügyészségi ügyész, vezető ügyész Úr!
Tudom, hogy feljelentésem elutasítása után nincs jogorvoslatnak helye, így nem sok mindent tehetek, legfeljebb megírhatom gondolataimat, és hangot adhatok csalódottságomnak. Tudom, hogy Abszurdisztánban élek, ahol minden és mindennek az ellenkezője is megtörténhet, mégis úgy gondolom a törvény nem csak a "mezei" állampolgárokra, hanem az igazságszolgáltatás tagjaira (rendőr, ügyész, bíró) is vonatkozik, az igazságszolgáltatás emberei sem állnak a törvények felett.
Tudom, hogy fontos megvédeni szegény bűncselekményt elkövető rendőrt, ügyészt, bírót a megátalkodott állampolgártól, aki ki meri azt mondani, hogy elvárható ezektől az emberektől, hogy ne csak betartassák, hanem maguk is betartsák a mindenkor hatályos törvényeket.
Tudja Dr. O. István föügyészségi ügyész úr, az ember zsebében azért kinyílik a bicska, amikor azt olvassa, hogy nem történt esetember jogtalan hátrány okozás.
Ön szerint az nem minősül jogtalan hátrányokozásnak, hogy olyan cselekmény miatt gyanúsítanak meg, majd emelnek vádat, amely cselekeményt több okból kifolyólag sem követhettem el, miközben azt az embert, aki a cselekményt elkövethette, illetve egy másfajta bűnccselekményt egyértelműen elkövetett, még csak ki sem hallgatják.
Tényleg csak nagyon röviden az ügy, hogy érthető legyen a panaszom: "A" cég egy számlát nem fizetett ki "B" cégnek. A számla összege 122.234 Ft. A VIII. kerületi kapitányság "nagy tudású" nyomozója ezen ki nem fizetett számla miatt meggyanúsított, majd az ügyészség vádat emelt csalás miatt.
Két "apró" probléma van mindössze:
1. "A" cégnek sem tulajdonosa, sem vezető tisztségviselője nem vagyok és nem is voltam.
2. A számla fizetési határidejének napján köszönhetően a "nagy tudású" nyomozónak, épp a Venyige utcai Büntetésvégrehajtási Intézetben "pihentem", előzetes letartóztatásban.
Egyrészről tehát, maga a hatóság akadályozta a számla kifizetését, tehát ha valóban az én feladatom lett volna a számla kifizetése, akkor sem tudtam volna megtenni.
Másrészről "A" cég ügyvezetője és egyben tulajdonosa a letartoztatásom utáni napokban kiürítette a cég bankszámláját, a pénzt a számla kifizetése helyett saját céljaira használta fel. Ennek bizonyítéka egyébként a nyomozati anyagban megtalálható.
A nyomozó ahelyett, hogy elvégezte volna a munkáját, amiért az adófizetők pénzéből fizetik, inkább ücsörgött a szobájában, majd a hasára ütött, és azt mondta, hogy én vettem rá a cég tulajdonosát és vezetőjét a cégalapításra, tehát én felelek a számla ki nem fizetéséért, vagyis csaltam.
Tette mindezt úgy, hogy magát a cég vezetőjét ki sem hallgatta...
Amikor ezt szóvá tettem, közölte, hogy küldött idézést, az illetőnek, de az nem vette át, és MIVEL AZ ÜGY SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGTELEN(!) A VALLOMÁSA nem foglalkozott vele tovább...
Ugye tetszik érteni: Azt aki egyrészt nyilvánvaló sikkasztást követett el és aki a cég felelős vezetője, ki sem hallgatják, és én vagyok a csaló....
Csak néhány paragrafust idéznék:
317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
A cég pénzének saját célra történő elköltése a BTK. szerint legalábbis bűncselekmény....
Büntetőeljárásról szóló törvény:
6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.
Ügyészségről szóló törvény:
5. § (1) Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési eljárást is kezdeményez.
Az itt leírtakat a tárgyaláson közöltem, Dr. G. Tamás ügyész úrral és Dr. K. B. Gergely bíró úrral is. Mindhárom hivatalos személynek hivatali kötelessége a tudomására jutott bűncselekmény esetén eljárást kezdeményezni. Másfél év kevés volt ahhoz, hogy bármelyikük is teljesítse hivatali kötelességét...
Miután rövidesen elévült volna a cselekmény büntethetősége nem várhattam tovább. Besétáltam a Budapesti Nyomozó Ügyészségre, ahol hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentést tettem, illetve elballagtam a rendőrségre és a sikkasztás miatt szintén feljelentést tettem.
Nos amint azt már feljebb írtam, D. O. István ügyész úr véleménye szerint az nem számít jogtalan hátrány okozásnak, hogy egyik hivatalos személy sem teljesíti a hivatali kötelességét és engem vádolnak meg egy olyan cselekmény elkövetésével, amit el sem követhettem, miközben az elkövető élhet vígan....
A Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.
Nos az ügyben eljáró nyomozónak az volt a célja, hogy a cselekményt "rám verje", ezért nem foglalkozott a cég vezetőjével, és annak nyilvánvaló törvényszegésével....
Tessék mondani, mi a hivatali visszaélés, ha ez nem?
Tessék mondani, mi a jogtalan hátrány okozás, ha az nem, hogy valaki ellen úgy emelnek vádat, hogy a cselekményt el sem követhette, miközben a valódi elkövetőt nagy ívben letojják?
Tessék mondani Abszurdisztánban tényleg mindent büntetlenül meg lehet tenni???
